Egy kvázi hungarikum, a kockaház a témája a Ludwig Múzeum még augusztus közepéig látogatható kiállításának, a Kis magyar kockológiának. Lehet még erről a mindenki által ismert épülettípusról újat mondani? Egyáltalán, mi ebben az érdekes? A kiállítást látva leírhatjuk: sok minden. Készman Józseffel, a kiállítás kurátorával Bihari Ágnes beszélgetett
„A Longtermhandstand egy nemzetközi művészeti galériarendszer és lélekgondozó központ, amelyet Bencze Péter és Lőrincz Réka energetizál. Hosszú távú jövőképpel állunk kézen a kortárs képzőművészet területén” – olvasható az I. kerületi Mészáros utcában található, nem mindennapi kiállítótér ars poeticája, eredetileg angol nyelven, az LTHS weboldalán. A két „energetizálót”, Lőrincz Réka képzőművészt és Bencze Péter művészetközvetítőt kérdeztük a 2022-ben megnyílt kortárs galériáról, amely rövid idő alatt fontos tényező lett a hazai és a nemzetközi szcénában egyaránt.
Tavaly decemberben Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben címmel kétnapos konferenciát szerveztek Budapesten a kortárs kulturális élet állapotáról. A nagy visszhangot kiváltott eseményen volt hallható Benedek Kata előadása a köztéri szobrok politikai célú kisajátításáról, amelynek szerkesztett változatát adja most közre A mű.
Ha nem zajlana éppen a 60. Képzőművészeti Biennálé Velencében, csupán csak ezért az anyagért is érdemes volna felkerekedni a lagúnák közé: a Liminal fajsúlyos összeállítás korunk egyik legjelentősebb képzőművészének munkáiból. Pierre Huyghe retrospektív kiállítása különleges élménnyel kínál meg egy olyan mélyen megragadó miliőben, ahol az emberi lények számára otthonos tér és idő értelmezhetetlen. Nagy Mercédesz írása.
Június 13. és 16. között rendezték meg a svájci Bázelben a művészeti vásárok etalonja, az 1970-ben életre hívott Art Basel 2024-es kiadását. Az eseményről a helyszínen élő, a vásárt minden évben felkereső szerzőnk, Darányi György számolt be.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
Az ironikus hangvétel kortárs kiállítás esetében nem ritka, de A művészet is cigánybűnözés című anyag esetében a „maró gúny” kifejezés talán megfelelőbb lenne. Oláh Norberttel, aki meghatározó szerepet játszik a Bura Galériában nemrég nyílt, romadadaistának deklarált projekt létrejöttében, Bihari Ágnes beszélgetett.
Az öregedés méltóságteljes elfogadása és megélése a táncmozdulatokban rejlő kecsesség és öröm tolmácsolásával különleges élményt nyújt. Ennek lehetnek tanúi Börcsök Boglárka és Andreas Bolm The Art of Movement, valamint Figuring Age című, az aqb project space-ben előadott munkáinak köszönhetően, melyekről Básthy Ágnes írt kritikát.
Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! címmel látható Koronczi Endre kiállítása a GODOT-ban, melynek központi tárgyai a Magyar Tudományos Akadémia épületének a kezdetektől meglévő szellőzőberendezései. Ezek poétikus módon őrizhetik akár a reformkor nagyjainak lélegzetét, sóhajait is, ami új dimenziót kölcsönzött a lassan három évtizede a szél-lélegzet-lélek-levegő tematikában mozgó művész munkájánák. Erről beszélgetett az alkotóval, és a kiállítás kurátorával, Cserhalmi Lucával Bihari Ágnes.
A magánmecenatúrára épülő, köveskáli Káli Art Inn által negyedszerre meghirdetett pályázatot lezáró kiállítás egyedi bepillantást enged a hazai kortárs szobrászat színterére. A most megnyílt szabadtéri tárlaton a 15 legjobb pályamunka látható, köztük az idei győztes, Gaál Tamás alkotása.
KG Ikonok címmel Kerekes Gábor munkái láthatók (újra) az Artphoto Galériában. A nagy hatású fotográfusra halálának tizedik évfordulóján az életmű legfontosabb darabjainak, mára ikonikussá vált képeinek május végéig tartó kiállításával emlékeznek. Az esemény kapcsán négy pályatárssal – Barta Zsolt Péter fotográfussal, Jokesz Antallal, Vető Jánossal és Drégely Imrével beszélgetett Bihari Ágnes.
Tóth Csaba jogászként végzett, ügyvédként kezdett dolgozni, majd televíziós társaságok jogi és produceri feladatait látta el, de később a játékfilmkészítés területén is sikeresen megvetette a lábát. 2022-ben megválasztották a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnökének, emellett a Mosoly Alapítvány kuratóriumának is tagja, de ami miatt A mű szerzője, Elek Judit Katalin felkereste, az a – szintén tekintélyes – műgyűjtői tevékenysége. Otthonában beszélgettünk vele, több tucat kiemelkedő kvalitású kortárs műalkotás között.
A tervezettnél több mint egy hónappal korábban, április 28-án zár be a Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése című formabontó és rendkívül kedvező visszhangra talált kiállítása. Társlapunk, A mű szerzője, Bihari Ágnes az utolsó tárlatvezetések egyikén kérdezte a kiállítás társkurátorát, a magyar múzeumi szakma úttörő egyéniségét, Frazon Zsófiát.
Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni. Az impresszionizmusnak szentelt fesztiválról Cserba Júlia készített helyszíni beszámolót.
Az 1988-ban még a videokultúrára összpontosítva VideoFilmFest néven indult berlini fesztivál 1997 óta transmediale néven a médiaművészet vezető nemzetközi platformjává nőtte ki magát. Itt nézett körül és vonta le a többnyire digitális platformokon zajló életünket is meghatározó tanulságokat A mű szerzője, Sárai Vanda.
A 99 évesen elhunyt, nagy hatású, friss és inspiráló gondolkodású világhírű magyar-francia művész, Vera Molnár életműve előtt számos kiállítás tisztelgett, melyek – akárcsak a budapesti Ludwig Múzeum tárlata – még a decemberben elhunyt alkotó életében szerveződni kezdtek. A különleges összeállítás a művész munkái mellett más, de hozzá kapcsolódó alkotók műveit is tartalmazza, akik még a születésnapi tisztelettétel szándékával vettek részt tárlat előkészületeiben. Bihari Ágnes írása.
Demény Ferenc Zoltán halászati kutató, Guba Sándor építész és Illés Zsófia Szonja multidiszciplináris alkotó közös projektje az egykor népszerű böjti eledel, a csíkos káposzta egyik hozzávalója, a vékony, kistestű réti csíkhal köré épül. A valaha a piacokon hordószámra árult, mára szinte kihalt védett faj különleges élőhelyei, a lápok és árterek szintén védettek vagy fokozatosan válnak védetté. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan jelent mindez inspirációt a művészet számára. Erdei Krisztina interjúja társlapunk, A mű cikkében.
A globális műpiac a kedvezőtlen előjelek ellenére átlagosnak mondható évet produkált. Persze, mint mindig, most is voltak nyertesek és vesztesek.
A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.
Bár a metszetek általában sokszorosíthatók, ő egy-egy mű elkészülte után nem használja újra a nyomóformát, hanem kiállítja az alkotás részeként. És bár grafikai nyomat alatt legtöbbünk valamilyen képre gondol, keretben vagy anélkül, esetleg egy kötet lapjain, az ő munkái szobákat töltenek meg, bejárható teret képeznek, beborítják a falakat és a padlót. Koós Gábor alig tíz éve diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, de már számos rangos díjat kapott és több országban is kiállították munkáit. Itthon az Inda Galéria képviseli, ahol jelenleg Gazing Into Darkness (A sötétségbe nézek) címmel a harmadik kiállítása tekinthető meg. Bihari Ágnes interjúja.
